Karancskeszi község
  • Településünk
    • Településünk története
    • Műemlékek
  • Önkormányzat
    • Polgármesteri Hivatal
    • Testület
    • Testületi ülések és jegyzőkönyvek
    • Rendeletek
    • Felhívások
    • Közbeszerzés
    • Településképi arculati kézikönyv
    • Önkormányzati Hivatali Portál
    • Ász jelentés
    • Helyi Esélyegyenlőségi Terv
  • Hivatal
    • Jegyző
    • Ügyintézők
    • Ügyfélfogadások rendje
    • Nyomtatványok
    • Hirdetmények
    • Számlaszámok
  • Intézmények
    • Iskola
    • Óvoda
    • Művelődési ház
    • Önkormányzati főzőkonyha
    • Háziorvosi rendelő
    • Anya- és gyermekvédelem
    • Család- és Gyermekjóléti Szolgálat
    • Közösségi ház
  • Civil szervezetek, Egyházak
    • Faluszépítő egyesület
    • Karancskeszi Községért Közalapítvány
    • Karancs Természetjáró és Védő Egyesület
  • Pályázatok
    • Álláshirdetések
    • Futó pályázatok
    • Fenntartási időszakban lévők
    • Bursa Hungarica
  • Programok
  • Képgalériák
    • 2018
    • 2017
    • 2016
  • Sport
  • Kapcsolat
  • Választási információk
    • Választási szervek
    • Választási ügyintézés
    • 2024. évi általános választás
    • Korábbi választások
 
  • Településünk
  • Településünk története
  • Műemlékek
 

Karancskesziről

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a 21. számú főútra, és Salgótarjántól Karancslapujtőn keresztül jutunk a faluba.

Közel a szlovák határhoz, a 720 méter magas Karancs-hegy lábánál, a Dobroda-patak völgyében terül el Karancskeszi.

Ez a terület feltehetően már a rómaiak idején is lakott volt. Erre utal, hogy bizánci aranypénzeket találtak itt, amelyeket a Nemzeti Múzeum őriz. A Zách nemzetség ősi birtoka volt ez a környék. Egy 1227-ben kelt oklevél szerint a család Kesze nevű tagja is itt lakott. Feltehető, hogy róla kapta nevét a község.

A falu már igen régtől egyházas hely, plébániája az 1332/37. évi pápai tizedjegyzék szerint is fennállt.

A XV. század első felében Zách Felicián birtoka, ezt őrzi a község Záfalvának nevezett területe. Az 1500-as években Géczey László, Székely Simon és Ferenc, Tarnóczi Sebestyén, majd Berényi András, Zerdahelyi István, Pelinyi Bálint és Muraközi Mátyás kaptak itt Ferdinánd királytól részbirtokokat. Az 1600-as évek közepén Mocsáry Gergely volt a falu földesura, de mivel a község a hódoltsághoz tartozott, így a töröknek is adóznia kellett. Lakosságát 1831-ben is és 1873-ban is a kolera tizedelte meg.

Már 1923-ban megindult a faluban a kőszén bányászata. A Jenő-akna 1945-ig üzemelt a salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaságon belül, majd államosították, 1950-ben pedig beszüntették a bányaművelést. A karancskeszi emberek egy része a környék bányáiban dolgozott, mások a közeli megyeszékhely, Salgótarján üzemeiben (acél-, tűzhely-, üveggyárában) találtak munkát. A falu másik része ma is földművelésből él. Többen foglalkoznak akácfa-feldolgozással, méhészettel, állattartással. Közigazgatásilag Karancskeszihez tartozik, de különálló településrész Marakodipuszta.

Adatok

Rang: Község
Irányítószám: 3183
Telefon körzetszám: 32
Régió: Észak-Magyarország régió
Megye: Nógrád megye
Kistérség: Salgótarjáni kistérség
Lakosság: 1949 fő ( 2011.01.01. )
Lakások száma: 818
Terület: 3169 (hektár)
Kisebbségi önkormányzat: cigány;


© 2025 Karancskeszi Önkormányzat ● Adatkezelési tájékoztató